Elég egy cím
Az eszközt a Graz-i Műszaki Egyetem Építészeti Technológiai Intézete fejlesztette ki a Revitalyze projektpartnerrel közösen. Az ötlet egyszerű: a felhasználók beírnak egy címet, és kapnak egy becslést arról, hogy milyen anyagokból épült az adott épület.
Ehhez a rendszer nyilvánosan hozzáférhető térinformatikai adatokat kombinál a különböző épülettípusokra vonatkozó információkkal. Egy algoritmus többek között meghatározza az épület alapterületét, kerületét és magasságát, majd a 154 úgynevezett épületarchetípus egyikéhez sorolja be. Ennek során figyelembe veszi például az építés évét, a jellemző építőanyagokat és a már végrehajtott átalakításokat.
A régi épületekből nyersanyagforrások lesznek
Ez különösen akkor lehet fontos, amikor épületeket felújítanak vagy lebontanak. Hiszen a beépített anyagok közül sok nem feltétlenül válik automatikusan hulladékká. A fa gerendák, ablakok vagy más építőelemek esetleg újra felhasználhatók, az ásványi építőanyagok pedig újrahasznosíthatók.
A bontási vállalkozások így már korán fel tudnák mérni, milyen anyagokkal kell számolniuk. A gyártók jobban meg tudnák tervezni, hogy a jövőben mennyi újrahasznosított anyag áll majd rendelkezésre. A városok és önkormányzatok pedig áttekintést kaphatnának arról, milyen nyersanyagok rejtőznek az épületállományukban.
Miért jár ez mindannyiunk javára
A társadalmi haszon így messze túlmutat az építőiparon. Ha a meglévő anyagokat hosszabb ideig használják és célzottabban újrahasznosítják, kevesebb új nyersanyagot kell kitermelni és szállítani. Ez kíméli az erőforrásokat, csökkenti a kibocsátást és elkerüli a hulladék keletkezését. Ugyanakkor a jobb tervezés hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez és a regionális körforgások erősítéséhez.
A rendszer még nem minden anyag esetében egyformán pontos. Különösen a műanyagok vagy a komplex fémszerkezetek esetében van még javítanivaló. Városi vagy regionális szinten azonban az eszköz már ma is értékes információkat nyújthat, és segíthet a jövőbeli építőanyag-áramlások előrejelzésében.
#schongenial, ha épületeinket ezáltal nem csupán építményekként tekintenénk, hanem a jövő számára értékes nyersanyag-tárolóként is.
