A készülékek hetekig rögzítik az erdőkben és a védett területeken hallható háttérzajokat. Ezt követően egy mesterséges intelligencia elemzi a felvételeket, és felismeri a jellegzetes madárhangokat. Az új módszer kiegészíti a szakértők által végzett hagyományos terepi megfigyeléseket, és jelentősen kiterjedtebb adatgyűjtést tesz lehetővé olyan időszakokban is, amikor az emberek alig tudnak a terepen mozogni.
Értékes adatok a fajok védelméhez
Az első projektek a Kalkalpen és a Donau-Auen nemzeti parkokban máris bizonyítják a technológia hasznosságát. Így sikerült többek között kimutatni a szalonkát és a törpe baglyot – mindkét faj előfordulását eddig gyakran nem fedezték fel. A begyűjtött adatok segítenek a fészkelőhelyek azonosításában és a védelmi intézkedések célzott végrehajtásában. A szalonk esetében még egy tervezett réti kaszálást is elhalasztottak, hogy megőrizzék a ritka madarak élőhelyét.
Miért érint ez mindannyiunkat
A mesterséges intelligencia alkalmazása a természetvédelemben azt mutatja, hogy a modern technológiák sokkal többre képesek, mint szövegek írására vagy képek készítésére. Fontos ismereteket nyújtanak arról, hogyan alakulnak az állatállományok, és milyen hatással van a klímaváltozás, az élőhelyek elvesztése vagy az emberi beavatkozások a fajgazdagságra.
Ebből végső soron mindannyian profitálunk: az egészséges ökoszisztémák biztosítják a tiszta vizet, a stabil erdőket, a természeti veszélyek elleni védelmet és a magas biodiverzitást – olyan szolgáltatásokat, amelyek az ember és a gazdaság számára egyaránt elengedhetetlenek. Minél hamarabb felismerjük a változásokat, annál célzottabban tudjuk végrehajtani a védelmi intézkedéseket.
#schongenial – a szövetségi erdőgazdálkodási hatóság ezzel is bemutatja, hogyan működhet sikeresen együtt a digitalizáció és a természetvédelem.
