#schongenial:Köszönjük, hogy időt szakított ránk. Mit jelent számodra személyesen a megbecsülés?
Claus Hager: Számomra a megbecsülésnek sok köze van az odafigyeléshez. Ahhoz, hogy valamit értékelni tudjak, észre kell vennem és fel kell ismernem az értékét. Személyes szinten úgy gondolom, hogy mindannyiunknak mélyen bennünk él az igény, hogy elismerjék. Egy találkozás során gyakran elég egy mosoly, egy barátságos üdvözlés vagy egy rövid beszélgetés. Számomra az elismerésnek a hálához is köze van. Hála azokért a dolgokért is a mindennapi életben, amelyeket állítólag természetesnek veszünk. Például azért, hogy minden nap tiszta, légkondicionált vonaton utazhatok haza a munkahelyemről.
#schongenial:Hogyan élhető meg ez a téma egy egyházi kórházban és konkrétan a betegek felé:bent?
Claus Hager: A kórházak olyan helyek, ahol maga az élet értéke áll a középpontban, hiszen az élet minden szakaszában, a születéstől az utolsó leheletig kísérik az embereket. Egyrészt a legmodernebb orvostudományt és csúcstechnológiát alkalmazzák. Másrészt a beszélgetés, a kézen fogás vagy néha egyszerűen csak a közös csend is segít. Az öröm és a bánat gyakran közmondásosan közel van egymáshoz - két beteg egy szobában, az egyik jobban lesz, a másik nem. Személyzetünk számára ez az emberek és egyéni szükségleteik felismerését és elismerését jelenti. A keresztény értékek, amelyek vallásos kórházként vezérelnek minket, keretet adnak ehhez. A mindennapi életben sok olyan pillanat van, amikor megbecsülést adunk. Valószínűleg a legszebb az, amikor a betegek vagy a hozzátartozók megköszönik nekünk, hogy jól érezték magukat, vagy hogy támogattuk őket az adott élethelyzetükben.
#schongenial:Ön szerint hiányzik a megbecsülés a társadalmunkból?
Claus Hager: Szerintem igen, és ez visszavezet a figyelemhez és a mindfulnesshez. Egyrészt az állandó elérhetőség, az érzékszervi túlterhelés és a figyelemelterelés világában élünk. Ugyanakkor a médiajelentések azt az érzést keltik bennünk, hogy bármerre nézünk, lappangó válság van. Mindkettő gyakran elhomályosítja a sok pozitív dologra való rálátásunkat, amelyekkel nap mint nap találkozunk.
#schongenial:Hogyan növelhető a megbecsülés ebben a környezetben?
Claus Hager: Tudatosan gyakrabban kellene szüneteket tartanunk, akár hivatásszerűen, akár magánéletben. Az olyan kérdések, mint például"Mi fontos nekem?" vagy"Miért vagyok ma hálás?", személyesen segítenek abban, hogy tudatosan irányítsam a saját figyelmemet. A pozitív dolgok láthatóvá tétele rendkívül fontos. Ezért tartom zseniálisnak a #schongenial kezdeményezést.
#schongenial:Köszönöm szépen a nagyon nyílt beszélgetést.
