schongenial.at: Hogyan jellemezné a krízisintervenciós csoport alapvető küldetését és szerepét?
Marcel Kohl-Peterke: Egy hirtelen haláleset a családban, egy tragikus baleset, egy előre nem látható természeti katasztrófa vagy egy traumatikus esemény. Ezek gyakran hirtelen sorscsapások, amelyek egyik pillanatról a másikra felforgatják az életet. Itt jönnek a képbe a krízisintervenciós önkéntesek.
schongenial.at: Milyen helyzetekben szokták hívni a csapatát, és milyen támogatást nyújtanak az érintetteknek?
Marcel Kohl-Peterke: Ezek olyan előre nem látható események, amelyek zavart és teljes értetlenséget okoznak a közvetlenül érintettek körében. Akkor nyújtunk támogatást, amikor a sors próbára teszi az embereket, és kihúzza a talajt a lábuk alól. A krízisintervenció egyik célja, hogy csökkentse az érintettek tehetetlenségének érzését, biztonságérzetet adjon nekik, és a lehető legjobban stabilizálja őket lelkileg. Felismerjük az eseményt, nem hagyjuk magára az illetőt, biztonságos keretet teremtünk és segítünk neki felfogni az eseményt. Ott találkozunk a személlyel, ahol éppen van. Van, aki beszél, van, aki hallgat, van, aki aktív.
schongenial.at: Milyen különleges készségek vagy képesítések szükségesek ahhoz, hogy valaki a krízisintervenciós csapat tagja legyen?
Marcel Kohl-Peterke : Ha valaki részt akar venni a krízisintervencióban, alapos képzésen kell részt vennie, és alkalmassági vizsgát kell tennie. Az alkalmazottaknak stabilnak, rugalmasnak, empatikusnak és csapatban dolgozni képesnek kell lenniük. A folyamatos továbbképzés magától értetődő. Egyébként minden krízisintervenciós dolgozó önkéntes.
schongenial.at: Milyen szerepet játszik az empátia az Önök munkájában, és hogyan tanulják meg a csapattagok, hogy megfelelően használják azt?
Marcel Kohl-Peterke: A képzés során megtanulják, hogyan kell viselkedni az általában rendkívüli helyzetekben. Az eseményt felismerő empátia és az embertársaink sorsa előtti alázat lehetővé teszi, hogy empátiával cselekedjünk, miközben cselekvőképesek maradunk.
schongenial.at: Milyen típusú visszajelzéseket szokott kapni azoktól az emberektől, akiknek segít, a munkája elismeréseként?
Marcel Kohl-Peterke: Legtöbbször nagy hálát a támogatásért egy nehéz helyzetben, néha a remény szikráját az arcukon.
schongenial.at: Le tudna írni egy különösen nagy kihívást jelentő eseményt vagy helyzetet, amellyel a csapatának meg kellett küzdenie, és hogyan kezelte azt?
Marcel Kohl-Peterke: Személy szerint még mindig emlékszem a következő pillanatra, amikor egy halálhírt kellett kézbesíteni. Két rendőrségi kollégával együtt egy szombat reggel egy fiatal nőnek kellett közölnünk a hírt, hogy férje balesetben meghalt. A két (még nagyon fiatal) gyermek is jelen volt. Ezek olyan események, amelyek természetesen hatással vannak az emberre, és - mint ebben az esetben is - egy ideig engem is foglalkoztatnak, és természetesen velem maradnak. A feleségem itt fontos és első számú támaszom.
schongenial.at: Hogyan kezeli azt, amikor a saját érzelmi reakciói jönnek elő egy beavatkozás során, és hogyan befolyásolják az érintettek támogatásának képességét?
Marcel Kohl-Peterke: Ha rájövünk, hogy egy eset túlságosan közel kerül a szívünkhöz, átadjuk egy kollégának. A beavatkozásainkra csapatként is reflektálunk, és lehetőségünk van szupervízióra és személyes megbeszélésekre, valamint kivehetünk egy kis szabadságot is.
schongenial.at: Köszönjük szépen értékes elkötelezettségét.
#schongenial - A pozitív dolgokat láthatóvá tesszük, már most zseniális!
