A 19. században több mint 1000 sírt tártak fel egy nehezen megközelíthető magas völgy végén, Hallstatt felett. Bőségük arra késztette Hans Hildebrand svéd régészt, hogy a helyszínről korszakot nevezzen el. A "hallstatti kultúra" vagy "hallstatti korszak" kifejezést azóta is használják a közép-európai vaskorszak leírására, amely i. e. 800 és i. e. 450 között zajlott. A hallstatti temetőben talált számos sírlelet, amelyek között néhány pompás edény, fegyver és ékszer is található, a sóbányászat és a kereskedelem, valamint a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok által teremtett jólétről tanúskodik.
Fókuszban a fémkereskedelem
Mathias Mehofer régész, a Bécsi Egyetem Bécsi Régészeti Intézetének (VIAS) régészmérnöke, valamint Georg Tiefengraber és Karina Grömer, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) munkatársai egy uniós finanszírozású projekt keretében a vaskori fémkereskedelmet vizsgálják. Ennek érdekében elemezték a sírmellékletekben használt fémek geokémiai ujjlenyomatát, és kimutatták, hogy a késő bronzkorban (i. e. 2. évezred végén) úgynevezett kalkopirit alapú rezet használtak. "Ez szinte biztosan a salzburgi Hochkönig-Mitterberg régióból és a Déli-Alpokból, pontosabban Trentinóból és Dél-Tirolból származik" - magyarázta Mehofer. Hallstattban ékszereket, fegyvereket és szerszámokat készítettek belőle.
Változó kereskedelmi hálózatok
A kutatás azt is feltárta, hogy i. e. 900 és 800 körül között egyre gyakrabban használtak úgynevezett fakóérc alapú rezet, amelynek eredete egyelőre tisztázatlan. "Elemzéseink tehát azt bizonyítják, hogy az ellátási hálózatok az évszázadok során változtak" - ismerteti a tudós a Bécsi Egyetem sajtóközleményében az egyelőre még nem publikált kutatási eredményeket. Elképzelhető, hogy a késő bronzkor kalkopirites rézforrásai fokozatosan kimerültek, ezért új rézforrásokat kellett megcsapolni. A temetkezési helyről származó aranyleletek elemzése még folyamatban van.
#schongenial - Pozitív dolgokat teszünk láthatóvá, máris zseniális!
Forrás: red, ooe.ORF.at/Agencies
