2–3 megawatt teljesítmény hidrogénnel
A berendezés központi eleme egy nagy belső égésű motor, amelyet nem dízel vagy földgáz, hanem hidrogén hajt meg. Egy speciális kipufogógáz-utókezelő rendszerrel együtt egy olyan teljes rendszert alkot, amelynek elektromos teljesítménye körülbelül két-három megawatt.
Ezzel a hidrogénmotor olyan teljesítményosztályba tartozik, amelyet a mai nagy földgázmotorok is elérnek. Ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátása a LEC által meghatározott referenciaértékhez képest 97 százalékkal csökken.
A berendezés azonban nem működik teljesen kibocsátásmentesen. Környezetterhelés keletkezik többek között a hidrogén előállítása és szállítása során. Műszaki okokból működés közben kis mennyiségű kenőolaj is bekerül a motorba.
Mit jelent a „Zero Impact”?
Az LEC „Zero-Impact-Demonstrator”-nak nevezi a rendszerét. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs hatása a környezetre. Ehelyett a kutatóközpont saját tudományos módszert fejlesztett ki, amellyel a teljes környezeti terhelést figyelembe veszik.
Ennek során nem csak a motor működése során közvetlenül keletkező kibocsátásokat veszik figyelembe, hanem az üzemanyag előállítását is. E módszer szerint egy technológia akkor minősül „Zero Impact”-nek, ha környezeti hatása kevesebb, mint öt százaléka egy hasonló átlagos referencia-technológiának.
Áram, amikor a szél és a nap nem szolgáltatják
A technológia elsősorban a megújuló energiák kiegészítéseként válhat érdekesé. A szélturbinák és a fotovoltaikus rendszerek ugyanis nem mindig termelnek azonos mennyiségű áramot. Ugyanakkor az áramigény növekszik, például a növekvő elektrifikáció, valamint az adatközpontok és a mesterséges intelligencia-alkalmazások bővülése miatt.
A hidrogénüzemű nagymotorok a jövőben rugalmas tartalékként léphetnek működésbe, és szükség esetén gyorsan biztosíthatnak energiát. A LEC lehetséges alkalmazási területeként említi például az ipari telephelyeket, az adatközpontokat, a kritikus infrastruktúrát vagy a decentralizált létesítményeket.
A hulladékhőt is hasznosítják
A demonstrációs berendezés a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz) Inffeld Innovációs Negyedében található, és közvetlenül be van kapcsolva az ottani energiarendszerbe. A tesztek során termelt áramot a helyi villamoshálózatba táplálják be.
De ez még nem minden: a motor hőjét is hasznosítják. Egy hővisszanyerő rendszer segítségével akár 1,5 megawatt hőteljesítmény is bejuthat a Graz-i Műszaki Egyetem fűtőhálózatába. Így a kutatóberendezés egyúttal a campus energiaellátásának gyakorlati elemévé is válik.
#schongenial, hogy itt bebizonyosodik: a hidrogén akár több megawatt teljesítményű nagy motorokat is meghajtani képes, és ezzel egy lehetséges, klímabarátabb megoldás születik pontosan azoknak a területeknek, ahol nagyon sok energiára van szükség megbízhatóan és rugalmasan.
