A következmények messze túlmutatnak a teli szemetesládákon. Hiszen minden kidobott élelmiszerrel együtt víz, energia, munkaidő és mezőgazdasági területek is pazarolódnak. Ugyanakkor a WWF szerint az élelmiszer-pazarlás a globális üvegházhatású gázkibocsátás akár tíz százalékát is okozza. Csak Ausztriában évente körülbelül egymillió tonna elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezik.
Élelmiszerek megmentése a kidobás helyett
Az Unverschwendethez hasonló szervezetek ezért rámutatnak arra, hogy a felesleges élelmiszerek egyáltalán nem értéktelenek. A bécsi szociális vállalkozás a kiválogatott gyümölcsöt és zöldséget lekvárrá, chutney-vá vagy sziruppá dolgozza fel, és ezzel hívja fel a figyelmet a problémára. A cél az erőforrások jobb kihasználása és egyúttal a tudatosabb élelmiszer-kezelés iránti tudatosság erősítése.
Számos más kezdeményezés is elkötelezett a pazarlás ellen – a Foodsharing-projektekektől kezdve a szociális intézményekig és vállalatokig. Egyre gyakrabban jönnek létre együttműködések szupermarketekkel vagy termelőkkel, hogy a felesleges élelmiszereket feldolgozzák vagy ingyen továbbadják.
A tudatosság a mindennapokban kezdődik
Az Élelmiszer-mentés napja azonban nem csak a vállalatokat kívánja cselekvésre ösztönözni, hanem a fogyasztókat is érzékenyíteni. Hiszen az élelmiszer-hulladék nagy része a magán háztartásokban keletkezik. Gyakran dobnak ki termékeket, pedig azok még ehetők lennének.
Már apró változások is segíthetnek az élelmiszer-pazarlás csökkentésében: tudatosabb vásárlás, az élelmiszerek megfelelő tárolása vagy a maradékok kreatív felhasználása. #schongeniale kezdeményezések, mint például az Unverschwendet, azt mutatják, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül jár együtt lemondással, hanem elősegítheti az élvezetet, a kreativitást és az új ötleteket is.
